Az egyik fára felakasztva Melitta találta meg a üzenetet, melyhez temperák is tartoztak. Feladatunk egymás kifestése volt erdei álarcba, hogy így beleolvadhassunk a környezetünkbe. A következő állomás már a közeli erdőben várt minket.
Ehhez hasonlóan haladtunk egyre beljebb és beljebb az erdőben, sok-sok izgalmas küldetést teljesítve: nagyítóval meglestük a talaj életét; megkerestük az élővilágba nem illő mesterséges tárgyakat, matricákat (melyeket meg is tarthattunk); bekötött szemmel megtapogattuk és így felfedeztük a mohák izgalmas világát és az erdő hangjait is meghallgattuk. Közben találkoztunk lovakkal és kutyákkal is, a kaland végére pedig az is kiderült, hogy a küldetések kézbesítője E. Sz., vagyis az Erdő Szellemei voltak, akik jutalmul szorgalmunkért, az "Erdő Gyermekeivé" fogadtak bennünket.
Az utolsó állomásnál gyümölcsöket és csokit rejtettek el nekünk előre, így az út végén megérdemelten eszegettünk és pihentük. Hazafelé is sokat játszottunk és másnap, a nap emlékét őrizendő, minden részt vevő kapott egy-egy levélmedált új nyakkendőgyűrűjére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése