A hosszú karácsonyi szünet után egy fergeteges szánkózással terveztük megnyitni a 2016-os kiscserkész programok sorát. A hó nagy sajnálatunkra azonban elolvadt a nagy napra, így "csak" a fogvacogtató hideggel kellett megküzdenünk a Hármashatár-hegyen felfelé vezető úton. Mire felértünk a hegy tetejére, fel is melegedtünk és ott erdei játékok után most először formaháborúba kezdtünk. A kék és a zöld csapat igyekezett minél több ellenfeléről leolvasni a homlokán látható szín-és formakombinációt. Az izgalmas háború hosszúra nyúlt, ezért sietve indultunk lefelé a már jól ismert és szép ösvényen - de azért a fedezékbe játék belefért a visszafelé úton is. :) (Ha az egyik vezető azt kiáltotta, "fedezékbe", akkor mindenkinek el kellett bújnia úgy, hogy az ösvényről ne látszódjon.)
Téli kirándulásunk nagyon jó hangulatban telt és nem csak egy jó élménnyel, hanem új taggal is, Endivel gazdagodott a kiscserkész raj. :)
2016. január 17., vasárnap
2015. december 20., vasárnap
Csapatkarácsony kiscserkész pásztorjátékkal
A várva várt csapatkarácsonyon lehetőségünk volt eddig nem ismert kreatív kézművesek kipróbálására: színes homokból képet, kartonokból karácsonyi üdvözlőlapot vagy WC-papír gurigából betlehemes figurákat barkácsolhattunk.
Ezután a nagycserkészek táboráról készült fantasztikus videót tekinthettük meg, majd rövid sütizés után a kiscserkészek pásztorjátéka következett.
Ezután a nagycserkészek táboráról készült fantasztikus videót tekinthettük meg, majd rövid sütizés után a kiscserkészek pásztorjátéka következett.
Boldog karácsonyt mindenkinek!
2015. november 28., szombat
Városmajor Regösnap
Természetesen az idei VárReget sem hagyhattuk ki a kiscserkészekkel.
A Denevér és Kolibri őrsnek lehetősége volt a gobelin kipróbálására, bőr kézművesre, drótokból és gyöngyökből fát készíteni, agyagozni, nemezelni, kitűzőt nyomatni és tollat faragni is.
A Denevér és Kolibri őrsnek lehetősége volt a gobelin kipróbálására, bőr kézművesre, drótokból és gyöngyökből fát készíteni, agyagozni, nemezelni, kitűzőt nyomatni és tollat faragni is.
Köszönjük a szervezést! :)
2015. október 17., szombat
Őszi rajportya küldetés nélkül?
Az idei őszi rajportyánkra tervezett kirándulást nagy esőzések előzték meg, ezért helyette a Természettudományi Múzeumban kezdtük a hétvégét. Az interaktív játékok mellett élethűen modellezett bogarak, növények és állatok, illetve dinoszauruszok kápráztatták el a kiscserkészeket.
A múzeumból Budakalász felé vettük az irányt, ahol palacsintázás után az Omszki-tó körül kirándultunk.
Az itt gyűjtött levelekből és termésekből készítettünk kézműveseket.
Az esti mese előtt természeti, hittan és cserkésztudásunkat is mélyítettük.
Nehezen jött álom azonban a kiscserkészek szemére, mert hiányolták az eddig megszokott küldetéseket. Most akkor nem is volt semmi feladat? - kérdezgette Gellért. :)
Azonban miután minden elcsendesedett, titkos éjszakai küldetésre indultunk...
A múzeumból Budakalász felé vettük az irányt, ahol palacsintázás után az Omszki-tó körül kirándultunk.
Az itt gyűjtött levelekből és termésekből készítettünk kézműveseket.
Az esti mese előtt természeti, hittan és cserkésztudásunkat is mélyítettük.
Nehezen jött álom azonban a kiscserkészek szemére, mert hiányolták az eddig megszokott küldetéseket. Most akkor nem is volt semmi feladat? - kérdezgette Gellért. :)
Azonban miután minden elcsendesedett, titkos éjszakai küldetésre indultunk...
2015. szeptember 20., vasárnap
Szeptemberi kirándulás Lemúriában
Vasárnap a Városmajori Jézus Szíve templomba mentünk el közösen szentmisére. A szertartásról kijövet megláttunk egy igazi királylányt, Lemillát. Miután bemutatkoztunk egymásnak kiderült, hogy az ő birodalmának, Lemúriának kapujában állunk.
Lemilla királylány szívesen
beengedett minket, még játszott is velünk és bizalmasan bevallotta, hogy
szerelmes egy helyi hercegbe, Szőkébe. El is kísért minket egy darabon, hogy
bemutassa nekünk.
Szőke minden várakozásunkat felülmúlta, mert nagyon szőke és délceg volt. Ő ellenben keveselte a mi edzettségünket, ezért különböző feladatoknak vetett alá bennünket, hogy megerősödjünk és helyt
tudjunk állni a Lemúriában várható további kalandok során. Köszönetet
mondtunk a hercegnek és megígértük, hogy segítségéért cserébe közben
járunk frigyük érdekében Lemilla édesapjánál, a Királynál.
Reggelizés után neki is indultunk és fogaskerekűvel felértünk a Királyhoz. Személyes találkozóra ugyan nem került sor, de Janó beszélt vele és nagy örömünkre áldását adta Lemilla és Szőke szerelmére. E mellett hátrahagyta nekünk Lemúria titkos térképét, hogy segítségével hazatalálhassunk a szüleinkhez.
Miután sikerült megfejtenünk a mesebeli térképet és betájolnunk jelenlegi helyzetünket, nekivágtunk, hogy meghódítsuk a Zöld Kanyargóst, a Görgeteg Szurdokot és Farkasvölgyet. Utunk során rábukkantunk egy erdei kápolnára, ahol imádkoztunk és rajzzal örökítettük meg ottlétünket.
Az izgalmas túra és erdei játékok
után a hegygerincről csúszós sziklák közt a völgybe ereszkedve végül
megérkeztünk az 59-es villamoshoz, ami visszahozott minket a szüleinkhez.
2015. június 23., kedd
Indiánkalandok a Velkey-tanyán
Június 22-én különös levelet kaptak a Tukán őrs tagjai: a Tukanaka törzs meghívta őket otthonukba, hogy együtt ünnepeljék közös totemállatukat, a tukán madarat.
A második napon részt vettünk a törzs hagyományos hadigyakorlatán, hogy bebizonyítsuk, mi is képesek vagyunk a bölényvadászatra, és fejlesszük készségeinket.
Másnap el is indultak őrsvezetőikkel a Tukanaka törzs otthonába, Kiskinizsre, ahol három indián, törzsük tiszteletbeli tagjaiként
fogadta őket. Ennek jeleként együtt készítettünk indián fejdíszeket, ékszereket
és ruházatot. Uff.
A másnap reggelt napimádással kezdtük, majd a zászlószertartás után "tukanaka" kántálással táncoltuk körbe a totemfát. Ettől kezdve minden napot így nyitottunk, és minden estét indián tábortűzzel zártunk.
A második napon részt vettünk a törzs hagyományos hadigyakorlatán, hogy bebizonyítsuk, mi is képesek vagyunk a bölényvadászatra, és fejlesszük készségeinket.
A délutáni lelki programon pedig
kiderült, hogy az indiánokhoz hasonlóan nem csak fizikailag, de lelkiekben is
erősek vagyunk. ASámán megtanította nekünk a szeretet, a bátorság és a
segítőkészség fontosságát. Uff.
A következő napimádás végeztével a
Sámán szellemektől ihletetten így szólt: hagyjuk el otthonunk, s induljunk
vadászatra, mert hamarosan bölénycsordák érkeznek a vidékre. Sámánunk ugyan
elnézte a jeleket és egy bölényt sem láttunk, de nagyon jót kirándultunk! Az
esti tűz előtt még megmutattuk, milyen indiánosan tudunk számháborúzni: a fák
tetejéről lőttük ki egymást és úgy lopakodtunk, hogy azt még maguk az indiánok
is elirigyelték. Uff.
A jó időnek (illetve a reggeli
kitartó napimádásainknak) hála másnap vizes játékokat játszottunk, megemlékezve
arról, hogy esővel, tavakkal és még mennyi minden jóval ellát bennünket
Földanyánk. Délután pedig a helyi állatokkal: bárányokkal, baromfikkal és
marhákkal ismerkedtünk. Még tollakat is gyűjtöttünk fejdíszeinkbe!
Az utolsó esti tábortűzön titkos indiánnevekkel ajándékozott meg minket a Törzsfőnök és ezzel hivatalosan is kiérdemeltük helyünket a törzsben. Uff.
Az utolsó napon különleges próbát teljesítettünk, melynek végén elnyertük a kiscserkész nyakkendőt és tukán őrsi pólót is kaptunk. Büszkén és sok-sok élménnyel a hátunk mögött indultunk haza, teljes ünnepi arcfestésben és új egyenruhánkban indultunk haza. Uff.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)































































